NAGYFESZÜLTSÉGŰ BIZTOSÍTÉK BEVEZETÉSE

Nagyfeszültségű biztosítékokáltalában kis kapacitású, 35 kV-nál alacsonyabb feszültségű elektromos hálózatokban használják. Túlterhelés vagy rövidzárlat esetén a rendszerben az olvadék a túlmelegedés miatt kifújódik, ezáltal levágja a vezetéket és védi az elektromos hálózatot és az elektromos berendezéseket. Működési elve megegyezik a kisfeszültségű biztosítékokéval. A biztosítékok ugyanazok.
A nagyfeszültségű biztosítékok két típusra oszthatók: áramkorlátozó és kieső biztosítékok. Az áramkorlátozás lényege, hogy a rövidzárlati áramot a maximális értékre korlátozza, ezáltal a vezetéket egy bizonyos értéknél a rövidzárlati áram maximális értéke előtt megszakítja, és csökkenti a rövidzárlati áram vezetékre és elektromos berendezésekre gyakorolt ​​káros hatását.

1. A biztosíték leeresztése
A szigetelőoszlop beépítési, rögzítési és szigetelési szerepet tölt be, anyaga kerámia. Az olvasztócső szigetelési és ívoltási szerepet tölt be. A külső réteg fenolpapírcsőből vagy epoxi üvegszövetcsőből, a belső réteg pedig gázfejlesztő anyagból, például acélpapírcsőből vagy sellakpapírcsőből készül. Az olvasztócső mindkét vége felső és alsó érintkező. Az olvadék áthalad az olvasztócsövön, az egyik vége az alsó érintkezőhöz van rögzítve, a másik vége a tengely körül elforgatható nyomólapra van szorítva, és a nyomólapot a rugóacél lemezre nyomják, hogy felső érintkezőt képezzenek. Az olvasztócsövet a fémtartó és a csőr közé rögzítik. Beszereléskor a biztosítékcsövet és a függőleges vonalat 30°-os szögben kell beállítani. Az olvadék megolvadása után a nyomólap a rugó hatására az óramutató járásával megegyező irányban forog a tengely körül, a felső érintkező lecsúszik a csőrfedél nyelvéről, és a biztosítékcső saját gravitációja miatt az óramutató járásával ellentétes irányban forog a 3. tengely körül, fejjel lefelé lóg a tartón, és azt mondják, hogy leesik. Miután az olvadékot felfújták és ív keletkezett,
Az ív hője hatására az olvadócső belső falán lévő anyag gázt termel, a csőben a nyomás megemelkedik, a gáz nagy sebességgel kifelé fúj, az ív hosszirányban fúj, és az ív kialszik, amikor az áram átlépi a nullát.
Miután a biztosítékcső leesett, egy szigetelő kampós rúddal távolítsa el a biztosítékcsövet, és cserélje ki egy új olvadékra. A hiba elhárítása után nyomja a biztosítékcsövet záró helyzetbe.
A biztosíték egyszerű szerkezetű és olcsó. Hátránya, hogy a megszakítási áram kicsi, és amikor az olvadék kifújódik, a láng és a fémmaradvány a biztosítékcsőből mindkét végére permeteződik.

2. Bevezetésáramkorlátozó biztosíték
Az ezüstözött rézhuzalt biztosítékként használják, és párhuzamosan tekercselik a kerámia magra, hogy a teljes olvadékot képezzék. A biztosítékot óngolyókkal forrasztják, ami a kohászati ​​hatást használja ki, és javíthatja azt a problémát, hogy az érintkezési hőmérséklet túl magasra emelkedik alacsony túlterhelési áram esetén, és az óngolyónak kevés hatása van a rövidzárlat megszakítására, mivel a rövidzárlati idő nagyon rövid. A biztosíték kerámia anyagból készül, és kvarchomokkal van töltve. A biztosítékcső mindkét vége rézsapka érintkezőként.
Amikor az olvadék a zárlati áram hatása alatt áll, először biztosítékot képez, és a kis rés áttörik, hogy ív keletkezzen, majd a rés fokozatosan növekszik, és megtörténik az áttörési folyamat, amíg a helyreállító feszültség már nem okozza a rés áttörését, és a vezeték megszakad. A kvarchomok erős disszociációs hatása miatt a rövidzárlati áram a csúcsérték elérése előtt megszakad vagy korlátozódik, ezért áramkorlátozó biztosítéknak nevezik.
Amikor aáramkorlátozó biztosítéklevágja a vezetéket, az ív kialszik a lezárt biztosítékcsőben, és széles körben használják beltéri áramelosztó eszközökben. Az áramkorlátozó hatásnak köszönhetően csökkennek az áramkörben lévő elektromos készülékek dinamikus és hőstabilitására vonatkozó követelmények.